Történelmi hagyományőrzés új szintre emelve a Diósgyőri várban
A Három Korszakos Vár Pályázat: „A Jövő Vár”
A diósgyőri vár felújítása lassan befejeződik, így egyre sürgetőbb annak jövőbeli hasznosításának kérdése.

Elgondolásunk azon a tényen alapul, hogy a diósgyőri vár egy „három korszakos” vár, hiszen a honfoglalás korában illetve az Árpád-korban itt állt a Bors-nemzetség vára, amelyről a vármegye is nevét kapta, majd a későbbiekben átépült a ma ismert vár alapjává; a legismertebb az Anjou-korszak, ahol a vár híressé vált mint a királynék vára; majd az újfent kevésbé ismert török hódoltság és kuruc kori szerepe, amikor végvárként funkcionált, és helyőrsége részt vett a környékbeli végvári harcokban.
Erre a három korszakra épülve képzeltünk el évente három hagyományőrző fesztivált, amely a korhoz kapcsolódó mindennapi életet, zenét, kézművességet, gasztronómiát is bemutatná, illetve a korral foglalkozó régészek, történészek, muzeológusok számára is találkozási lehetőséget jelentene egy kötetlenebb hangulatú de mégis komoly témájú szimpozion keretében, itt akár a nagyközönség számára is kapcsolatot lehetne teremteni a tudomány képviselőivel. Ez a későbbiekben egy történészi-kulturális intézménnyé válhatna Miskolc életében.
Röviden a három megjelenítendő korszakról:
Árpád kor:
Meglepő módon, Magyarországon nagyon kevés rendezvény és hagyományőrző jeleníti meg az Árpád-kort (a honfoglalás korával ellentétben). Egy specifikusan erről a korról szóló esemény segítene az ezzel foglalkozó hazai érdeklődők összehozásában, ami hozzájárulhat a korszakkal kapcsolatos kutatások, felfedezések ösztönzéséhez. Hagyományőrző szempontból szintén megállapítható, hogy Árpád-kori vagy bővebb perspektívából tekintve normann/keresztesháborúk korabeli csapatból kevés van Magyarországon, itt jó lehetőség adódna a környező országok (Lengyelország, Csehország stb.) korszakba illő csapatainak, szereplőinek bevonására, ami bátorítólag hathatna hazai csapatok, egyesületek kialakulására.
Anjou kor:
ez Diósgyőr tekintetében kevés meglepetést tartogat, hiszen az egykori Várjátékok nagyjából ezt a korszakot jelenítette meg. Mégis, ha a hozzá tartozó történészi, régészi találkozót hozzá tesszük, az esemény újabb szintre léphetne. Mivel ez a korszak jobban dokumentált, mint a korábbi időszakok, könnyebb fellépőket, előadókat is találni, hagyományőrzés tekintetében sokkal több csapat foglalkozik ezzel a korszakkal, mint a korábbiakkal. Itt egy nagy színes, a nagyközönséget is vonzó kavalkádot van lehetőség létrehozni.
Török kor:
a hódoltság korszaka népszerű téma Magyarországon, mivel jól dokumentált korról van szó, jól ábrázolható, hosszú korszak, ami sok lehetőséget kínál a kutatóknak és a hagyományőrzőknek is. Ennek fényében érdekes, hogy míg az országban több nagyszabású török kori rendezvény is van (Tata, Eger, Debrecen), szűkebb térségünkben nincsen ilyen (Szerencs, Tokaj, Sárospatak stb.), holott sok ilyen emlék található itt. A diósgyőri vár történetének egy részében végváriak, huszárok állomásoztak itt, akik kétségtelenül részt vettek a környék végvári harcaiban, egy nevezetes példa az 1588-as szikszói csata, amelynek során a közeli várkapitányságok hirtelen mozgósítható lovasai rajtaütöttek egy sokszoros túlerőben lévő fosztogató török seregen, és nagy győzelmet arattak. Egy ilyen jellegű esemény lehetővé tenné a lovas hadviselés bemutatását (a Lovagi tornák tere használatával), az ilyen jellegű hagyományőrzők bevonását, és esetleg külföldi csapatok, kutatók meghívását.
Összegzés: a fenti rendezvények során ki lehetne használni a Vár konferenciaközpont, látogatóközpont, fesztiválközpont funkcióit egyszerre, felélénkíteni a környék vendéglátó és turisztikai életét, hozzájárulni Miskolc kulturális és tudományos fejlődéséhez, nem kevésbé a hazai hagyományőrzés színvonalának emelkedéséhez, nemcsak helyi szinten. Az események megrendezésében, elsősorban a hagyományőrző program és résztvevőinek megszervezésében, szívesen aktív szerepet vállalna a miskolci Kard és Kereszt Johannita Testvériség Hagyományőrző Egyesület, amely sok éves tapasztalatát, ismeretségeit, hazai és külföldi kapcsolatait kiválóan tudná kamatoztatni ebben a tekintetben.
Az ötlet tulajdonosa:
Báthori Gábor
Kard és Kereszt Johannita Testvériség Hagyományőrző Egyesület
