csütörtök, december 11, 2025

Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület

Jövő vár ötletpályázat

ÉKSZER – ÉLŐ KÖZÉPKORI SZEREPJÁTÉK – Eredet Rituálé II. A Szakrális Fény Útja

Pályázati dokumentáció

 

‌TARTALOMJEGYZÉK

  1. ÖSSZEFOGLALÓ
  2. PROJEKT KONCEPCIÓJA ÉS CÉLJAI
  3. PROGRAMSTRUKTÚRA – AZ ÉVKÖR ÖT FELVONÁSA
  4. MEGVALÓSÍTÁSI TERV
  5. PARTNERI HÁLÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
  6. KOCKÁZATKEZELÉS
  7. MELLÉKLET

 

  1. ‌ÖSSZEFOGLALÓ

    Facebookra:

    Képzeld el a Diósgyőri várat, ahol a történelem nem csupán múzeumi tárgy, hanem élő, lélegző közösségi élmény! A PROJEKT ÉKSZER – Élő Középkori Szerepjáték: A Szakrális Fény Útja célja, hogy a középkori misztériumjátékok, a magyar népi hagyományok és az egyházi-udvari kultúra újra életre keljenek, és te is részese lehess ennek. Nem csak néző vagy – itt szereplő lehetsz: öltözz korhű ruhába, vegyél részt rituálékban, király- és királynéválasztásokban, tűzugrásban, pünkösdi és őszi szertartásokban. Tapasztald meg a középkori mesterségeket kézműves műhelyekben, tanulj régi táncokat, énekelj népdalokat, és élj át minden pillanatot interaktívan, a szerepjátékosokkal, színjátszókkal, zenészekkel együtt. A projekt nem csak szórakozás, hanem közösségépítő, oktató és kulturális élmény, amely a helyi identitást erősíti, a turizmust gazdagítja, és hagyományaink személyes tapasztalattá alakítását teszi lehetővé. Családoknak, fiataloknak, időseknek egyaránt értékes: mindenki bevonódhat, mindenki részese lehet a magyar középkor szakrális és kulturális világának. Most a Facebookon te dönthetsz: szavazz a PROJEKT ÉKSZER-re, és segíts, hogy a Diósgyőri vár újra élő színterévé váljon a történelemnek! Légy részese a középkori kalandnak, éld át a Fény Útját, és támogasd, hogy a magyar hagyományok újra közösségi élménnyé váljanak!

     

    ‌Az ÉKSZER projekt a Diósgyőri vár újranyitásához kapcsolódó, éves ciklusú

    kulturális-közösségi program, amely a középkori misztériumjátékok hagyományát egyesíti a magyar népi ünnepkörrel és az interaktív élő szerepjátékok modern eszközeivel.

    Alapkoncepció: A látogatók nem passzív szemlélők, hanem aktív résztvevők egy élő középkori világnak, ahol a történelmi hűség és a közösségi élmény találkozik.

    Fő programelemek:

    • Öt tematikus felvonás az évkör ünnepeihez igazítva
    • Interaktív misztériumjátékok és szerepet játszó események
    • Népi hagyományok élővé tétele
    • Kézműves műhelyek és udvari kultúra megjelenítése (tánc, zene, szórakozás és a mindennapi élet színterein keresztül)

      Innovatív elemek:

    • Nincs éles határ előadó és közönség között
    • Minden korosztály aktívan bekapcsolódhat
    • Hagyományőrzés és közösségépítés egysége

     

  2. ‌PROJEKT KONCEPCIÓJA ÉS CÉLJAI

    1. ‌A projekt alapgondolata

      Az ÉKSZER – Élő Középkori Szerepjáték – Eredet Rituálé kulturális és közösségi kezdeményezés, amely a középkor szellemiségét nem csupán bemutatja, hanem megélhetővé teszi. A Diósgyőri vár újranyitása alkalmából a helyszín újra élettel telik meg, ahol a múlt szakrális és világi hagyományai élő formában kelnek életre.

      A projekt egy interaktív, részvételre épülő élményrendszer, amely ötvözi:

      • A középkori misztériumjátékok drámaiságát
      • A magyar népi hagyományok élő szokásvilágát
      • Az udvari kultúra ceremoniális méltóságát
    2. ‌Az interaktív élmény lényege

      A Diósgyőri vár területén a középkor élő színtere bontakozik ki, ahol a látogatók nem külső nézőként, hanem egy élő középkori világ szereplőiként lépnek be a térbe.

      Programelemek:

      • A vár udvarán, termeiben és környékén a látogatók elkeverednek a korhű ruházatban megjelenő várnép és udvari szereplők között
      • Misztériumjátékok, ünnepi szertartások során nincs éles határ színész és közönség között
      • Korhű jelmezes szereplők – szerepjátékosok, hagyományőrzők, színjátszók – alakítják a középkori világ magját

        A résztvevők szerepei:

      • Aktív szereplőként: bárki jelentkezhet várnépnek, statisztának vagy kisebb szerepre

      • Interaktív nézőként: a látogatók megszólíthatók, bevonhatók szertartásokba és játékokba

      • Alkotóként: kézműves műhelyekben, táncban, zenélésben való részvétel.

    3. ‌A koncepció szellemisége

      Az ÉKSZER nem történelmi rekonstrukció, hanem újjáteremtés: a múlt nem puszta másolása, hanem szellemi és közösségi megidézése. És újra elevenné tétele. A középkori ember világa – természet ciklusaihoz igazodó ünnepek, egyházi és népi szertartások, udvari pompák és hétköznapi élet – újra testet ölt a Diósgyőri várban.

    4. ‌Projekt célkitűzései

      1. Kulturális célok

        • A középkori szakrális és népi hagyományok újraélesztése élő formában
        • A Diósgyőri vár kulturális identitásának megerősítése
        • Magyar kultúrtörténeti örökség élményszerű átadása és befogadása
      2. Közösségi célok

        • Hagyományőrzők, művészek, lakosok és látogatók együttműködésének megteremtése
        • Generációk közötti párbeszéd elősegítése
        • Helyi közösségek aktivizálása és kulturális büszkeség erősítése
      3. Turisztikai célok

        • Éves, fenntartható, turisztikai értékű rendezvénysorozat létrehozása
        • A régió kulturális vonzerejének növelése
        • Visszatérő látogatók megszerzése

       

  3. ‌ PROGRAMSTRUKTÚRA – AZ ÉVKÖR ÖT FELVONÁSA

    A program öt felvonásban követi az évkör természetes ritmusát, mindegyik a fény útjának egy-egy állomását jeleníti meg.

    1. ‌ELSŐ FELVONÁS – A FÉNY MEGSZÜLETÉSE

      Időpont: December (téli napforduló)

      Téma: A sötétségből a fénybe vezető szakrális út

      Programelemek:

      December 13. – Lucázás és Fényvárás kezdete

      • Helyszín: Fügedi Márta Kézművesház
      • Közösségi alkotónap: Lucaszékek és lámpások készítése
      • A résztvevők hazavihetik alkotásaikat

        December 21-22. – A Fény megszületése

      • Helyszín: Diósgyőri vár és környéke
      • Kétnapos interaktív misztériumjáték
      • Fáklyás és lámpás körmenet a várban
      • Szimbolikus szertartás és misztériumjáték
      • Fényfestés és installáció a várfalon
      • Didgeridoo és dob performansz
      • Éjféli rituálé: „Fény eljövetele”

        December 24. – Betlehemes játék

      • Közösségi dramatikus játék
      • Családok bevonása pásztorként, angyalként
      • December 23-án felkészítő nap

        December 26. – Regölés

      • Vándorló köszöntők, népi játékok
      • Résztvevők házról házra járnak, énekelve
      • December 25-én tanulónap
    2. ‌MÁSODIK FELVONÁS – A FÉNY ÚTJA

      Időpont: Március (tavaszi napéjegyenlőség)

      Téma: Termékenység és megújulás ünnepei

      Március 12. – Gergely-járás

      • Közösségépítés, hívogatás
      • Felvonulás a vár környékén
      • Gergely-járó csoportok, népi játékok
      • Kézműves iskolai standok

        Március 18-20. – Sándor, József, Benedek napjai

      • Három tematikus nap
      • A névnaposoknak díjmentes belépés

        Március 18. – Sándor nap:

      • Vetési rítus a várudvaron
      • Ökológiai szemléletű workshopok

        Március 19. – József nap:

      • Állatok „kihajtása” (népi pásztorjáték)
      • Méhészek napja, kézműves foglalkozások

        Március 20. – Benedek nap és napéjegyenlőség:

      • Időjárás- és termésjósló játékok
      • Gyógynövénybemutató
      • Esti tűzgyújtás, a Fény köszöntése

        Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony

      • Boldogasszony Kertje – közösségi ültetés
      • Gyümölcsfa-oltás bemutató
      • Női körmenet
      • Kézműves foglalkozások
    3. ‌HARMADIK FELVONÁS – A FÉNY MEGSZENTÜLÉSE

      Időpont: Pünkösd

      Téma: A Lélek újjászületése

      1. Nap – A Szentlélek eljövetele

        • Nyitó szertartás
        • „Tűz és Lélek” ceremónia
        • Zenei szertartás archaikus énekekkel
        • Kézműves udvar: pünkösdi koszorúk
      2. Nap – A közösség ünnepe

        • Pünkösdi királyválasztás
        • Ügyességi és lovagi próbák
        • Pünkösdi királynéjárás
        • Népi játékudvar, táncház
      3. Nap – Természet és Lélek egysége

        • Zöldágjárás zarándoklat
        • „Élő Falu” – középkori piaci forgatag
        • Természetáldás és virágszentelés
        • Záró koncert
    4. ‌NEGYEDIK FELVONÁS – A FÉNY BETELJESEDÉSE

      Időpont: Június (nyári napforduló)

      Téma: Szent Iván-éji örökség

      1. Nap (június 23.) – Szentség és megújulás

        • Szakrális megnyitó
        • Tűzépítés és közösségi készülődés
        • Kézműves műhelyek
        • Esti fény-séta
      2. Nap (június 24.) – Napforduló és tűzugrás

        • Népzene- és néptánctanítás
        • Tűzugrás szertartás
        • Víztisztító ceremónia
        • Éjszakai „Lélek-éjszaka”
      3. Nap (június 25.) – Természet és közösség

        • Napfelkelte-túra
        • Családi ünnep, gyermekprogramok
        • Piaci forgatag
        • Záró szertartás
    5. ‌ÖTÖDIK FELVONÁS – ŐSZI FORDULÓ ÉS SZÁMADÁS

      Időpont: Szeptember vége (Mihály-nap)

      Téma: Az év lezárása, számvetés

      1. Nap – Forduló és számadás

        • Nyitó szertartás a várkápolnában
        • „Nyájbehajtás a várba” – rítusjáték
        • Kézműves és népi bemutatók
        • Mihály-napi vásár
        • „A Mérleg Napja” – közösségi játék
      2. Nap – Védelmezés és mulatság

        • Szent Mihály kultusza – dramatizálás
        • Pásztorünnep, ügyességi versenyek
        • Mihály-napi mulatság
        • Fénybúcsú – fáklyás menet
    6. ‌Kiegészítő éves programok

      Jeles napok és népszokások:

      • Vízkereszt (január 6.) – Háromkirály-járás
      • Farsang/Húshagyókedd – „Téltemetés” játék
      • Virágvasárnap/Nagyhét – Passió-játék részletekkel
      • Mindenszentek/Halottak napja – csendes gyertyás misztérium 
  4. ‌MEGVALÓSÍTÁSI TERV

    1. ‌Helyszíni struktúra

      Tér

      Funkció

      Programtartalom

      Várudvar

      Szakrális és

      színházi központ

      Misztériumjátékok, zenés és táncos jelenetek

      Várfalak,

      tornyok

      Látvány és hangulat

      Lámpás felvonulások, harangjáték, fényinstalláció

      Várkörnyék,

      piactér

      Vásári és népi színhely

      Kézművesek, népi játékok, táncház, gasztronómia

      Kert/rét/erdősz egély

      Rituális helyszín

      Napfigyelés, tűz- és vízszertartások

    2. ‌Résztvevők és szerepkörök

      1. Élő középkori szerepjátékosok (LARP közösség)

        • A program gerincét adják
        • Korszakhoz hű viselettel, fegyverzettel jelenítik meg a vár mindennapjait
        • Élő történelmi szituációk megteremtése
        • Várnép, udvari személyzet, kézműves céhek, zarándokok megformálása
      2. Színjátszókörök és társulatok

        • Misztériumjátékok dramaturgiai ívének megteremtése
        • Angyalok, krónikások, bírák, udvarmesterek szerepében
        • Liturgikus és allegorikus karakterek megjelenítése
      3. Zenészek és táncosok

        • Középkori, népi, gregorián, udvari és egyházi stílusok
        • Tánctanítás és közösségi táncok vezetése
        • Misztériumi jelenetek élő zenei kísérete
      4. ‌Kézművesek és népművészek

        • Élő műhelyek működtetése
        • Korhű technikák bemutatása
        • Interaktív workshopok vezetése
        • Kovácsolás, fazekasság, szövés, bőrmunka
    3. ‌Ráhangolódás és lecsengés

      Ráhangolódás (–1/–2 nap)

      • Középkori életmód-bemutató
      • Kézműves piac megnyitása
      • Zenés-táncos esték
      • Gasztronómiai kóstolók

        Lecsengés (+1/+2 nap)

      • Népi táncház és vásár
      • Szakrális elmélkedés vagy énekkör
      • Dokumentációs zárás
    4. ‌Technikai és logisztikai kérdések

      A projekt elfogadása esetén szakértők és illetékesek bevonásával kidolgozásra kerül:

      • Díszlettervezés és világítástechnika

      • Hangosítás és akusztika

      • Infrastruktúra: WC-k, catering, parkolás

      • Kapacitástervezés: befogadóképesség meghatározása

      • Költségvetési kalkuláció: nagyságrendi becslés

      • Időütemezés: Gantt-diagram jellegű ütemterv

      • Felelősségi körök: projektmenedzsment struktúra

      • Kommunikációs terv: média- és PR stratégia

         

  5. ‌PARTNERI HÁLÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

    1. ‌MIKSZ Alapítvány szerepe

      A projekt szakmai hátterét a MIKSZ Alapítvány (Miskolci Interaktív Közösségi Szórakozás) bejegyzés alatt álló Alapítvány biztosítja, amely folyamatosan dolgozik a partneri háló kiépítésén és fenntartásán.

      A MIKSZ Alapítvány tevékenysége:

      • Hagyományőrző közösségekkel való együttműködés kialakítása – a hagyományőrzés interaktív játékká “szelidítése”
      • Szerepjátékos, interaktív szórakozás és kulturális szervezetek koordinálása
      • Rendezvényszervezési tapasztalat és infrastruktúra
      • Szakmai tudásbázis és módszertani támogatás

        Elérhetőség: miksz.net Mi a MIKSZ?

    2. ‌Tervezett együttműködő partnerek

      A projekt megvalósítása során együttműködést tervezünk:

      • Helyi önkormányzatok – engedélyezés, infrastruktúra

      • Hagyományőrző egyesületek – népi kultúra, mesterségek

      • LARP közösségek – szerepjátékos mag biztosítása

      • Történelmi társulatok – történeti hitelesség

      • Színházi csoportok – dramaturgiai szakértelem

      • Kézműves céhek – műhelyek és bemutatók

      • Oktatási intézmények – ifjúsági programok

      • Művészeti vezetők – művészettörténészek

      • Szakértők – történészek, tanárok

      • Turisztikai szervezetek – marketign és látogatókezelés

      • Média partnerek – kommunikáció és promóció

    3. ‌Támogatói kör kiépítése

      A projekt folyamatos fenntarthatóságához építjük:

      • Helyi vállalkozások szponzorációja
      • Kulturális alapítványok támogatása
      • EU-s pályázati források bevonása
      • Jegybevételek és szolgáltatások 
  6. ‌KOCKÁZATKEZELÉS

    1. ‌Időjárási kockázatok

      Probléma: Kedvezőtlen időjárás (eső, hideg, szélsőséges hőség)

      Megoldások:

      • Zárt terek és fűthető sátrak használata
      • Programok rugalmas átütemezése
      • Alternatív időpontok biztosítása (másnapra helyezés)
      • Időjárás-függő elemek B verzióinak kidolgozása
    2. ‌Biztonsági kérdések

      Tűzvédelem:

      • Tűzoltóság bevonása, engedélyek beszerzése
      • Tűzoltó készülékek, poroltók elhelyezése
      • Tűzjelzők és kiürítési tervek

        Elsősegély:

      • Helyszíni elsősegélynyújtó csapat
      • Mentők értesítési protokollja
      • Egészségügyi pont működtetése

        Engedélyek:

      • Illetékes hatóságokkal való egyeztetés
      • Biztosítások megkötése
      • Rendezvényengedélyek beszerzése

 

‌ZÁRSZÓ

Az ÉKSZER projekt nem egyszerű rendezvénysorozat, hanem kulturális misszió: a középkori hagyományok élő örökségként való átadása a jelen és jövő generációi számára. A Diósgyőri vár így nem múzeum lesz, hanem élő közösségi tér, ahol múlt és jelen, szakrális és profán, egyén és közösség természetes egységet alkot.

A projekt fenntartható turisztikai vonzerőt teremt, erősíti a helyi identitást, és példaértékű modellt kínál más történelmi helyszínek számára is.

 

Pályázat benyújtója: MIKSZ Alapítvány

 

‌MELLÉKLETEK – RÉSZLETESEBB PROGRAMLEÍRÁSOK

[Itt következnek az eredeti dokumentum teljes programleírásai, strukturáltan]

‌MELLÉKLETEK – RÉSZLETES PROGRAMLEÍRÁSOK

 

‌MELLÉKLET 1. – ELSŐ FELVONÁS RÉSZLETESEBB LEÍRÁSA

‌A FÉNY MEGSZÜLETÉSE – Téli napforduló misztériuma

Időszak: December

Központi téma: A sötétségből a fénybe vezető szakrális út

 

‌Időrend és tartalmi ív

  1. ‌December 13. – Lucázás és Fényvárás kezdete Helyszín: Fügedi Márta Kézművesház

    Formátum: Közösségi alkotónap

    A program a Luca-naphoz kötődik, amikor a fényvárás időszaka megkezdődik. A résztvevők kis csoportokban, kézműves mesterek vezetésével Lucaszékeket és kis lámpásokat készítenek. Mindenki hazaviheti alkotását, hogy otthonában is folytathassa a fényőrzés hagyományát. A tevékenység egyszerre kézműves élmény, közösségi rítus és a későbbi napfordulós esemény előkészítése.

     

  2. ‌December 21–22. – A Fény megszületése (téli napforduló) Helyszín: Diósgyőri vár és környéke

    Formátum: Kétnapos interaktív misztériumjáték és rituális eseménysorozat

    A téli napforduló a sötétség legmélyebb pontja és a Fény újjászületésének pillanata. Az esemény nem színpadi előadás, hanem élő közösségi rítus, ahol a vár középkori terei újra

    megtelnek szereplőkkel, zenével, fénnyel és mozgással. A résztvevők a korabeli várnép, a papok, lovagok, mesteremberek és zarándokok szerepébe léphetnek, vagy civilként, lámpást tartva vehetnek részt az élményben.

    Programelemek:

    • Fáklyás és lámpás körmenet a vár körül és a gyilokjárón: a fény fokozatos felgyulladása a sötétségben.

    • Szimbolikus szertartás és misztériumjáték: a Fény születésének története – csillagászok, művészettörténészek és hagyományőrzők közreműködésével.

    • Fényfestés és lézerinstalláció: nem látványshow, hanem misztikus fény-rituálé, amely kiemeli a vár szakrális jelentőségét.

    • Didgeridoo és dob performansz: az ország minden részéből és határon túlról érkező sámándobosok és zenészek közös, szabadtéri hangrituáléja.

    • A rituálé éjfél után a „Fény eljövetelében” zárul: a vár fokáról felragyog a jelképes fény, és kezdetét veszi az új évkör.

       

  3. ‌December 24. – Betlehemes játék Helyszín: Diósgyőri vár belső udvara

    Formátum: Közösségi dramatikus játék

    A karácsonyi időszak központi eseménye, ahol a betlehemes játék nem színházi előadásként, hanem közösségi szerepjátékként valósul meg. Családok, fiatalok és idősek egyaránt jelentkezhetnek pásztornak, angyalnak, Máriának vagy egyszerű várnépnek. A cél az, hogy mindenki a maga módján legyen részese az isteni fény emberré válásának ünnepében.

    Előtte (december 23-án) felkészítő nap zajlik, ahol a jelentkezők megismerkednek a szerepekkel, dalokkal és mozgásokkal.

     

  4. ‌December 26. – Regölés

Helyszín: Vár környéki településrészek, utcaszintű események

Formátum: Vándorló köszöntők, népi játékok, közösségi éneklés

A regölés a karácsony utáni férfijáték, termékenységvarázslás és közösségi köszöntés. A látogatók itt is aktívan bevonódnak: kis csapatokban járhatnak házról házra, énekelve és áldást mondva a város lakóira.

Az esemény előkészítése (december 25-én) egy könnyed, játékos tanulónap, ahol a résztvevők megtanulják a regös énekeket és mozgásokat.

 

‌Összegzés

A „Fény megszületése” felvonás egy teljes adventi–karácsonyi ciklust fog át, amelyben a nézőből résztvevő lesz. A Diósgyőri vár a középkor élő színpadává válik, ahol a múlt nem kiállítás, hanem átélhető valóság. A program minden korosztályt bevon: családokat, fiatalokat, időseket, hagyományőrző csoportokat és spontán érdeklődőket. A rendezvény így egyszerre kulturális, közösségi és szakrális élmény, amely a magyar hagyomány és az emberi közösség újraegyesítését szolgálja.

 

‌MELLÉKLET 2. – MÁSODIK FELVONÁS RÉSZLETESEBB LEÍRÁSA

‌A FÉNY ÚTJA – Tavaszi napéjegyenlőség

Időszak: Március

Központi téma: A Termékenység és Megújulás Ünnepei

 

A program a tavaszi napéjegyenlőség köré épül, március hónapban. A téli sötétséget legyőző Fény immár éltető erővé válik, amely mozgásba hozza a természetet, az embert és a közösséget. A Diósgyőri vár nemcsak helyszín, hanem szakrális tér, ahol a hagyomány, a tudás és a termékenység ünnepe újra életre kel.

A rendezvénysorozat nem előadás és nem nézőközönség számára készült esemény, hanem közösségi misztérium-játék: mindenki szereplő, résztvevő, cselekvő. Az ünnep lényege az együtt megélt tapasztalat – az évkör rítusainak, hagyományainak, természeti és szellemi ciklusainak újraélése.

 

  1. ‌Március 12. – Gergely-járás

    Téma: Közösségépítés, hívogatás, tudás ébresztése

    A vár környékén és a városrészekben zajló, látványos felvonulás, mely toborzó jelleggel hívja a lakosságot a közelgő háromnapos tavaszünnepre.

    Programelemek:

    • Gergely-járó gyermek- és ifjúsági csoportok, korabeli ruházatban
    • „Tanulásra hívó” népi játékok, iskolatörténeti bemutatók
    • Kézműves iskolai standok (írótoll, viasztábla, kódexmásolat-készítés)
    • Záró közös ének a várkapunál: „Gergely napra, jó napra…” 
  2. ‌Március 18–20. – Sándor, József, Benedek napjai

    Téma: A természet ébredése, az ember és föld szövetsége

    Három egymást követő tematikus nap, melyek az agrárhagyományokat, a fenntarthatóságot és a népi időjóslást kapcsolják össze. A háromnapos belépés a névnaposoknak (Sándor, József, Benedek) díjmentes, számukra ajándékkal készülnek a szervezők.

    Március 18. – Sándor nap

    • Vetési rítus a várudvaron: korhű vetésbemutató (zab, árpa, bab)
    • Kis ládákba, cserepekbe ültetés, hazavihető vetőmag
    • Öko–permakultúra workshop: hagyomány és modern fenntarthatóság

      Március 19. – József nap

    • Állatok ünnepélyes „kihajtása” a vár környékén (népi pásztorjáték formában)
    • Méhészek napja: méhkaptár-nyitás, mézárusítás, ismeretterjesztő előadások
    • Kézműves foglalkozások gyerekeknek: méhviasz-gyertyák, mézeskalács

      Március 20. – Benedek nap és tavaszi napéjegyenlőség

    • Időjárás- és termésjósló játékok: „Ha ma süt a nap, akkor…”
    • Gyógynövénybemutató, hagyma és fokhagyma szentelés, gyógyító előadások
    • Dramatizált mese: „Zsákban hozza a meleget” – a tavasz diadala
    • Esti közösségi tűzgyújtás, a Fény köszöntése zenével, tánccal 
  3. ‌Március 25. – Gyümölcsoltó Boldogasszony

    Téma: Termékenység, női princípium, isteni megtermékenyülés

    A vár és környezete a női energiák, az élet továbbadásának és az újjászületésnek a szakrális terévé válik. Boldogasszony Kertje – közösségi tér, ahol a nők és családok virágokat, palántákat, gyümölcsfákat ültetnek.

    Programelemek:

    • Gyümölcsfa-oltás bemutató, közös ültetés a várkertben
    • Női körmenet virágokkal, gyertyákkal, énekekkel a Boldogasszony tiszteletére
    • Kézműves foglalkozások: növényi festék, illóolaj, méhviasz gyertya
    • Mária-énekek a várkápolnában vagy szabadtéri oltárnál
    • A nap végén: a föld, a fák és az emberi szív megáldása

 

‌Összegző keret – Március, a Fény Hónapja

A márciusi eseménysor a téli sötétség után az emberi és természeti élet újjászületésének rítusa:

Ünnep

Jelentés

Szimbolika

Gergely-nap

Tudás és közösség ébresztése

Emberi szellem ébredése

Sándor–József–Benedek

Természet és föld újraindulása

Fény és élet szövetsége

Napéjegyenlőség

A Fény diadala

Kozmikus egyensúly

Gyümölcsoltó Boldogasszony

Az élet megtermékenyülése

Női princípium, teremtés

A Diósgyőri vár így az évkör tavaszi szakrális tengelyévé válik: a hely, ahol az ember, a természet és az isteni erő újra találkozik. Minden esemény közös élmény: nincs néző, csak részese annak, aki belép a Fény útjába.

 

‌MELLÉKLET 3. – HARMADIK FELVONÁS RÉSZLETESEBB LEÍRÁSA

‌A FÉNY MEGSZENTÜLÉSE – Pünkösd

Időszak: Pünkösd

Központi téma: A Lélek Újjászületése

 

A pünkösd a Fény útjának csúcspontja: a szellemi és természeti megújulás ünnepe, amikor az isteni Lélek leszáll az emberre, és közösséget, életerőt, összhangot teremt. A Diósgyőri vár e napokban szakrális térré válik, ahol a keresztény hagyomány, a népi rítusok és a természet tisztelete egymásba fonódik.

A rendezvény nem előadás, hanem közös élmény: nincsenek nézők, csak résztvevők, akik együtt élik meg a Lélek eljövetelét, a közösség megszentülését és a természet újjászületését.

 

  1. ‌NAP – A SZENTLÉLEK ELJÖVETELE

    Téma: Megtisztulás, áldás, a Fény szakrális beteljesülése

    Helyszín: Diósgyőri vár belső udvara, Szentlélek-patak ligete

    Programok:

    • Nyitó szertartás: pünkösdi mise vagy ökumenikus áldás, a helyi felekezetek közös részvételével

    • „Tűz és Lélek” szertartás: a várudvaron közös fáklyagyújtás, majd gyertyás körmenet a Szentlélek-patak felé

    • Zenei szertartás: archaikus pünkösdi és lélekénekeink előadása (Kobzos Kiss Tamás- és Sebestyén Márta-hagyomány alapján)

    • Kézműves udvar: pünkösdi koszorúk, zöldágdíszek, füves víz (szenteltvíz) készítése; a gyógyító növények és a Lélek kapcsolatának bemutatása

      Szimbolika: A Szentlélek tüze megtisztítja az embert, a közösséget és a teret; a fény átalakul szellemmé.

       

  2. ‌NAP – A KÖZÖSSÉG ÜNNEPE

    Téma: Közösségi beavatás, játék, életerő és emberi méltóság

    Helyszín: Várkert, lovagi tornapálya, Hámori-tó környéke

    Programok:

    • Pünkösdi királyválasztás: fiatal férfiak ügyességi és lovagi próbái – íjászat, futás, erőpróba, akadályverseny

    • Királlyá avatás: díszmenet a várudvarra, trónállítás, majd „királyi” lakoma közösségi asztalnál

    • Pünkösdi királynéjárás: fiatal lányok virágdíszes körmenete, archaikus népdalokkal és áldó versszakokkal

    • Népi játékudvar: táncház, kézműves vásár, bükki–abaúji–palóc tánccsoportok tanító bemutatói

      Szimbolika: A pünkösdi király és királyné a Fény földi megtestesülése – az emberi lélek és közösség újjászületésének jelképei.

       

  3. ‌NAP – TERMÉSZET ÉS LÉLEK EGYSÉGE

    Téma: A Fény visszatérése a természetbe, a lét harmóniája

    Helyszín: Bükkaljai tanösvény, Szentlélek-falva, vár környéki erdők

    Programok:

    • Zöldágjárás: zarándoklat a Szentlélek-patak mentén – a közösség jelképes megtisztulása, a természet és ember szövetsége

    • „Élő Falu” – középkori piaci forgatag: mesterségek bemutatói, pünkösdi ételek (lepény, túrós kalács, borleves), helyi termelők portékái

    • Természetáldás és virágszentelés: a közösség áldást kér a jövő termésére, a földre és a vízre

    • Záró koncert: régizenei és kortárs népzenei formációk közös fellépése (pl. Misztrál, Makám, Szalonna és Bandája)

Szimbolika: A Fény a Lélekben és a természetben egyesül – az ember, a föld és az ég harmóniája helyreáll.

 

‌Összegző keret – Pünkösd mint a Fény misztériumának csúcspontja

Nap

Jelentés

Szimbolika

I. A Szentlélek eljövetele

Tisztulás, megvilágosodás

A Fény szellemmé válik

II. A közösség ünnepe

Beavatás, összetartozás

Ember és ember új szövetsége

III. Természet és Lélek egysége

Élet és teremtés harmóniája

A Fény visszatér a világba

A Diósgyőri vár pünkösdi ünnepe így a Lélek leszállásának és a Fény megszentülésének közösségi misztériuma. A résztvevők nem passzív szemlélők, hanem a történés hordozói: cselekednek, énekelnek, áldanak, és megélik, hogy a szakrális hagyomány ma is élő, átalakító erő.

 

‌MELLÉKLET 4. – NEGYEDIK FELVONÁS RÉSZLETESEBB LEÍRÁSA

‌A FÉNY BETELJESEDÉSE – Szent Iván-éj

Időszak: Június (nyári napforduló)

Központi téma: Szent Iván-Éji Örökség

 

A nyári napforduló az évkör legfényesebb pillanata: a természet és az emberi lélek egyaránt eléri teljességét. A Szent Iván-éj a fény diadalának, a megtisztulásnak és az újjászületésnek az ünnepe. A Diósgyőri vár falai között a szakrális tűz, a víz, a természet és az ember egysége jelenik meg – egy olyan közösségi élmény formájában, amely nem előadás, hanem aktív részvétel.

A látogatók nem nézők, hanem a hagyomány hordozói és megélői, akik a közös rítusokon, játékokon és alkotásokon keresztül újraélesztik a fény kultúráját.

 

  1. ‌NAP – SZENTSÉG ÉS MEGÚJULÁS

    Időpont: június 23.

    Helyszín: Diósgyőri vár belső udvara és a vár környéki liget

    Téma: A fény és az élet megtisztulása, a természet és az ember lelki újjászületése

    Programok:

    • Szakrális megnyitó: közös ima vagy áldás a helyi egyházak vezetésével, a fény ünnepének bevezetése

    • Tűzépítés és közösségi készülődés: a várfal mentén pünkösdi–iván-éji tűzrakás előkészítése, ahol minden résztvevő egy darab fát helyez el – a közös fény jelképeként

    • Kézműves műhelyek: gyógynövénykoszorúk, zöldágdíszek készítése, forrás- és kút-díszítés a „víz megtisztítása” motívum köré építve

    • Esti séta: vezetett fény-séta a vár és a liget területén, a naplemente, az árnyék és a fény misztériumának átélésével

      Szimbolika: A közösség megtisztítja a teret és önmagát, előkészül a Fény születésére.

       

  2. ‌NAP – NYÁRI NAPFORDULÓ ÉS TŰZUGRÁS

    Időpont: június 24.

    Helyszín: Lovagi tornapálya, várkert, Hámori-tó

    Téma: A fény diadala a sötétség felett, a szerelem, az élet és a bátorság ünnepe

    Programok:

    • Délelőtt: közösségi műhelyek – népzene- és néptánctanítás, iván-éji dalok, archaikus rítus-énekek megismerése

    • Délután: „Tűzugrás” szertartás – a közös máglya meggyújtása, majd páros és egyéni tűzugrás a megtisztulás és összetartozás jelképeként

    • Kora este: Víztisztító ceremónia a Hámori-tó partján – kis lámpások, zöldágak, forrástisztítás és vízáldás a „fény tükrében”

    • Este: nagy tűzgyújtás, fényjáték a várfalon, táncház és közösségi éneklés

    • Éjszaka: „Lélek-éjszaka” – meditációs program, fényalagút a várudvaron, a Fény győzelmének átélése csendben és mozdulatban

      Szimbolika: Az emberi lélek átugorja saját árnyékát, és újra megtalálja helyét a teremtett világban.

       

  3. ‌NAP – TERMÉSZET ÉS KÖZÖSSÉG

    Időpont: június 25.

    Helyszín: Várpark, erdei tanösvény, vár környéki ligetek

    Téma: A fény és az élet egysége, közösségi öröm és természetáldás

    Programok:

    • Napfelkelte-túra: közös természetjárás, csendes elmélkedéssel a fény újjászületéséről

    • Családi ünnep: gyermekprogramok – virág- és zöldágverseny, „kis király” és „kis királyné” választás, kézműves tevékenységek a természet motívumaival

    • Piaci forgatag: helyi termékek, gyógynövények, hagyományos ételek (mézes sütemény, borleves, zöldfűszeres lepény), mesterségbemutatók

    • Záró szertartás: közös fogadalom a természet védelmére és a fény továbbadására. Minden résztvevő emlékként „iván-láncot” (virág és zöldág koszorút) kap – az évkör Fényének jelét

      Szimbolika: Az ember és a természet szövetsége megújul, a Fény nemcsak égi, hanem földi is lesz.

       

      ‌Összegző keret – A Fény beteljesedése az évkörben

      Nap

      Jelentés

      Szimbolika

      I. Szentség és megújulás

      A megtisztulás útja

      A fényre való felkészülés

      II. Napforduló és tűzugrás

      A Fény diadala

      A Lélek átugorja az árnyékot

      III. Természet és közösség

      A harmónia visszatérése

      Ember, Föld és Ég egysége

      A „Szent Iván-Éji Örökség” így válik a Diósgyőri Vár Fény-ünnepsorozatának negyedik, csúcsponti szakaszává: a közösség újraéli a természet rendjét, a fény örök körforgását, és az emberi lélek megtisztulását – nem mint néző, hanem mint cselekvő részese a szent időnek.

       

      ‌MELLÉKLET 5. – ÖTÖDIK FELVONÁS RÉSZLETESEBB LEÍRÁSA

      ‌ŐSZI FORDULÓ ÉS SZÁMADÁS – Mihály-napi misztérium

      Időszak: Szeptember vége (Szent Mihály ünnepe)

      Központi téma: Az év lezárása, számvetés

       

      ‌Áttekintés

      Az „Őszi Forduló és Számadás” a Diósgyőri Vár misztériumi évkörének ötödik, lezáró állomása. A természet visszahúzódásával a közösség is számadást tart: munkáról, hitről, közösségi összetartozásról. A rendezvény célja, hogy a középkori Mihály-napi hagyományokat és a paraszti év lezárását élő közösségi élménnyé formálja, ahol minden látogató egyszerre szereplő és résztvevő.

      A várban és környékén zajló programok során a résztvevők beavatódnak a középkori élet ritmusába, a pásztorélet, kézművesség, hit és mulatság körforgásába.

       

      ‌NAP 1 – „FORDULÓ ÉS SZÁMADÁS”

      Helyszín: Várudvar, várkert

      Téma: A gazdasági év lezárása, a természet és ember számvetése

      Programvázlat:

    • Nyitó szertartás a várkápolnában – szakrális áldás vagy mise helyi egyházi közreműködéssel, a hálaadás és számadás motívumaira építve

    • „Nyájbehajtás a Várba” – rítusjáték: a résztvevők pásztorok, gazdák, falusiak szerepébe lépnek. Korhű ruházatban terelik „a nyájat” a várkapun át, a pásztorélet jelképeként

    • Kézműves és népi bemutatók: kosárfonás, szőlő- és kukoricamunka, fonás, juhnyírás. Minden résztvevő kipróbálhatja, amit régen Mihály-nap után kezdtek

    • Mihály-napi vásár: a várkertben élő piac hangulata éled újra: helyi termények, méz, sajt, bor, kézműves portékák

    • „A Mérleg Napja” – közösségi játék: jelképes gazdasági mérlegállítás, ahol a résztvevők „mérlegre tehetik” az év során elért eredményeiket, álmaikat, céljaikat

       

      ‌NAP 2 – „VÉDELMEZÉS ÉS MULATSÁG”

      Helyszín: Lovagi pálya, várfal, zöldövezet

      Téma: Szent Mihály mint az évszakok védelmezője és az új kezdet előhírnöke

      Programvázlat:

      Délelőtt – Szent Mihály kultusza:

    • Rövid előadás és templomtúra a Mihály-napi hiedelmekről (a „mérlegre állás” és az ítélet motívuma)
    • Szerepjátékos dramatizálás: a jó és rossz erők „mérlegre állása” a várudvarban (interaktív közösségi jelenet)

      Délután – Pásztorünnep:

    • „Legszebb nyáj” megválasztása (élő állatokkal, jelképes díjakkal)
    • Pásztorpróbák és ügyességi versenyek – botforgatás, kolompvetés, puli-hívó verseny

      Este – Mihály-napi Mulatság:

    • Középkori lakodalmas hangulat, tánc és zenés forgatag, ahol a résztvevők a mulatság aktív tagjai
    • Étel- és italáldás, táncház, közös éneklés

      Záró rítus – Fénybúcsú:

    • Fáklyás menet lilás fényekkel és füsttel a várkertben
    • A fény visszavonulásának jelképe: a természet elcsendesül, de a közösség ereje megmarad

 

‌Koncepció és cél

A „Szent Mihály-napi Misztérium” nem nézőtéri előadás, hanem közösségi szerepjáték és részvételi élmény, ahol a látogató maga a történet része. A cél a hit, munka és ünnep harmóniájának újraélése, a természet rendjéhez való visszacsatlakozás, és az év lezárásának közösségi megélése – a Diósgyőri vár szakrális és történeti terében.

 

A mellékletek végén található részletes programleírások a projekt szakmai zsűri általi elfogadása esetén kerülnek óraszintű kidolgozásra, szakértők és helyi közreműködők bevonásával.

Szellemi Tulajdon és Jogi Nyilatkozat

MIKSZ Alapítvány ezennel kijelenti, hogy a jelen pályázat keretében benyújtott „ÉKSZER – Élő Középkori Szerepjáték – Eredet Rituálé

Avagy, a Szakrális Fény Útja” című projekt minden, a pályázatban szereplő koncepciója, kreatív tartalma, programszerkezete, vizuális és írott anyaga a MIKSZ Alapítvány kizárólagos szellemi tulajdonát képezi.

A MIKSZ Alapítvány fenntartja magának a jogot minden, a projekt bármely elemének engedély nélküli felhasználása, másolása, terjesztése vagy nyilvánosságra hozatala esetén történő jogi igény érvényesítésére. A projekt tartalmának bármely formában történő további felhasználása kizárólag a MIKSZ Alapítvány előzetes, írásos hozzájárulásával történhet.

Ezen nyilatkozatot a másik beadott pályaműre is – a KÖZÉPKORI ÉLŐ SZEREPJÁTÉK – DIÓSGYŐRI VÁR 2026 nnovatív turisztikai attrakció fejlesztése – címen, fenntartja.