Rendezvény terv javasolt márkanevei:

GÓHÉR VÁRNAPOK, LOVAGBOR FESZTIVÁL, NAGY LAJOS KIRÁLYI BORNAPOK, GÓHÉR DIÓSGYŐRI BORNAPOK, GÓHÉR LOVAGBOR NAPOK, GÓHÉR DIÓSGYŐRI BORNAPOK, Diósgyőri Icce Napok, Diósgyőri lovagbor Napok, Góhér Vitézbor Napok, Diósgyőri Vitézbor Napok…

Vezér mondat (szlogen): Góhér a királynők bora, borok királynője!

Mottó: ÖSSZŐLÉSZET AVASON, A DIÓSGYŐRI PÁLOSOK DOMBJÁN, A DIÓSGYŐRI LOVAGKIRÁLY BORA.  

Kronológia, a rendezvény szakrális gyökerei: Pálosok Diósgyőrben. https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2018/09/29/a_diosgyori_palosok_nyomaban

A „DIÓSGYŐRI GÓHÉR BORNAPOK” (bármelyik ajánlott rendezvény márkanév lehet) alkalmas országos, hagyományteremtő, helyi történelmi kulturális és gasztronómiai gyökerekre épülő látványos attrakció alapjaként látogatókkal fizető fogyasztói célcsoporttal megtölteni a revitalizált Diósgyőr várának tereit csatolt helyszíneit! A Góhér bor, mint a rendezvény helytörténeti eredetbora a rendezvény minden pontján elérhető lehet mind lédig, palackos, esetleg könnyű fröccsök formában a középkori ételeket, zárt és szabadterű látványkonyháiban!

Nagy Lajos király, felesége Erzsébet, és lányuk Mária királynő tovább növelték a pálosok gazdagságát, amit ők elsősorban a malomipar, a gyümölcstermesztés, a haltenyésztés meghonosítására és fejlesztésére fordítottak. Munkájuk nyomán lett Győr a szőlészet, gyümölcsös, diós kertjeivel Diósgyőrré. A rendezvény ötlete összekapcsolja a Pálosok diósgyőri jelentőségét a középkori lovagvár fénykorát, a kor egyik jellemzően termelt, kedvelt bortípusát, a vulkáni avasi és löszös diósgyőri talajösszetételen termesztett magyar ősszőlő filoxéra előtti hagyományait. A Góhér vesszőket mai napig a Hegyalján szaporítják, a Tokaji Aszú egyik ősi összetétele volt és a filoxéra járvány előtt a magas minőségű fehérborokat készítették belőle. Mind az Avason, és a diósgyőri pálosok szőlészetében zászlósbort adott.

Az ötlet tulajdonosa:

MDA Béres Gyula Tamás tervezőgrafikus művész (MAOE)

 

Részletes leírás

Rendezvény tervjavasolt márkanevei:

GÓHÉR VÁRNAPOK, LOVAGBOR FESZTIVÁL, NAGY LAJOS KIRÁLYI BORNAPOK, GÓHÉR DIÓSGYŐRI BORNAPOK, GÓHÉR LOVAGBOR NAPOK, GÓHÉR DIÓSGYŐRI BORNAPOK, Diósgyőri Icce Napok,

Diósgyőri lovagbor Napok, Góhér Vitézbor Napok, Diósgyőri Vitézbor Napok…

Vezér mondat (szlogen): Góhér a királynők bora, borok királynője!

Mottó: ÖSSZŐLÉSZET AVASON, A DIÓSGYŐRI PÁLOSOK DOMBJÁN, A DIÓSGYŐRI LOVAGKIRÁLY BORA.

Kronológia, a rendezvény szakrális gyökerei: Pálosok Diósgyőrben.

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2018/09/29/a_diosgyori_palosok_nyomaban

A pálosok címere:

 

 

 

 

Nagy Lajos Diósgyőr vára előtt fogadja a Remete Szent Pál ereklyéit hozó velencei békeküldöttséget (A kép a lillafüredi Palotaszállóban látható):

Idővel külön kápolnát építettek a szent maradványait magában foglaló díszes márványkoporsó részére és Budaszentlőrinc az ország egyik legnépszerűbb zarándokszentélye lett. Nagy Lajos az ereklye magyarföldre hozatalával Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, s ettől kezdve a thébai sivatag szentje Magyarország társvédőszentjeként szerepelt.

Boldog Özséb

Később II. Lajos király (1516-1526) a csehektől megszerezte Remete Szent Pál fejét is, amit a koporsóba helyeztek a holttest mellé 1523-ban. 

A pálosoknak 1400 táján negyvenhét, 1470-ben ötvenegy, Mohács évében pedig már hatvannyolc monostoruk volt a Magyar Királyság területén, a Dráván túliakat figyelmen kívül hagyva, ezen kívül megtalálhattuk őket többek között Lengyelországban, a szlavón és a német területeken. Nagy Lajos után Mátyás király (1458-1490) volt az a magyar uralkodó, aki a pálosokat leginkább támogatta.Kijárta a Szentszéknél számukra azokat a más rendekhez tartozó monostorokat, amelyek az ott élők megfogyatkozása miatt elnéptelenedtek. Így került át a premontreiektől a pálosokhoz a zsámbéki és a csúti monostor, a bencésektől a visegrádi és a szentjobbi monostor, valamint a Óbudához közeli Fehéregyház. Később II. Lajos király (1516-1526) a csehektől megszerezte Remete Szent Pál fejét is, amit a koporsóba helyeztek a holttest mellé 1523-ban. 

Az ihletet adó kis harang

A népnyelv szerint a pálosok harangjának hangja – mely akkor a diósgyőri római katolikus templomban működött – ihlette meg Petőfi Sándort – amikor a Diósgyőri vár romjai között időzött – az „Alkony” című művének megírására.

Diósgyőr címere

A címer

Érdekesség, hogy 1928-ban Füstös Pál plébános javaslatára változás történt Diósgyőr címerében. Az addigi címer Szűz Máriát ábrázolta a kis Jézussal két diófa között. A diófákat pálmafákra változtatta, azért mert a pálosok címerében ez szerepel. Ezzel akarta szimbolizálni a pálosok és Diósgyőr egységet. A belügyminiszter jóváhagyásával ez a csere megtörtént.

Források:

Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor Lovász Emese: A pálos rend története a diósgyőr-majládi kolostor életének tükrében, Lovász Emese: A diósgyőri-majládi pálos kolostor templomrom.hu

A Góhér szőlőfajta:

https://divanv.hu/ eletem/magvar-szolo/

http://miskolcipince.hu/index.php/avas-minden-amit-tudni-kell/240-szltermeles-az-avason https://vince.hu/kortvok/autochton-szolofaita-furmint-kadarka-goher/ https://tunderkertek.com/gyumol cslexikon/ szolok/borszol ok-feher

„Fehér gohér

„Könnyezzen a góhér s bandérista bokor” – Csokonai Vitéz Mihály 1794-es Vizital című költeményébe nem csak) poétikai megfontolások miatt szőtte bele ezt a két szőlőfajtát. Azért is, mert debreceniként jól ismerte őket. A gohér Északkelet-Magyarországon, és mindenekelőtt, Tokajban évszázadok óta jelen volt. A legvalószínűbb, hogy az 1241-1242-es tatárjárás után a IV. Béla király által a térségbe telepített olaszok hozták magukkal. Mivel rengeteg egyéb neve között (budai gohér, bajor fehér, fehér bajnár, somogyi fehér, körteszőlő, durbancs, Augster, bajor) német eredetűek is megtalálhatók, tartja magát az a verzió is, hogy német területen őshonos. Bárhogy legyen is, Tokaj környékén (akárcsak Baranyában és a Balaton mellett) sokáig nagyra tartották – és nem csak a költők. Az 1856-os tokaji szőlőkiállítás lajstromában a négy minőségi kategória legmagasabbikában szerepelt a furminttal és a hárslevelűvel együtt.

Merőben mást gondolt róla Gyürky Antal. A Borászati lapok alapítója 1858-ban azon híg édességű hegyaljai fajok közé sorolta, amelyekben „a sűrű mézédesség elég észrevehető, mindamellett kisebb mennyiségben van, s ez oknál kedvező jó bort termő évben képesek megaszodni”. (Szintén a Borászati

lapokban jelent meg a fajta átfogó jellemzése: ,,Koránérő és mint bor- és csemegeszőlő egyaránt kedveltetik […} Fürtje középnagyságú, laza henger alakú s csak ritkán többágú; bogyói hosszasak, sárgásfehérek, napos felükön vöröses barnák, finoman pettyezve; a bogyóhéjak vékonyak és átlátszók, nedvük pedig vékony és édes. Érési ideje inkább korai. Bora erős, de nem elégé testes és hosszú mivelést kíván.”)”

A rendezvény indításához a Góhér bor palackozva megvásárolható Hegyaljai szőlészetekből, pincészetekből, melyhez egyedi boros címkét tervezek a rendezvény nevével, egyedi grafikájával. A vesszőket, oltványokat megvásárolva és a város Avas-Kelet botanikus kertjében is termesztve 3-4 évre termőre fordítható és helyben az Avasi bormúzeum pinceágaiban érlelheti, palackozhatja a rendezvény részére, a város megrendelésében. Mellékelek a pályázathoz egy szakmai önéletrajzot a szakértői képességem és munkásságom bemutatásával, referenciákkal. A Tokaj Hegyalja Világörökség grafikai védjegy tervezője és számtalan boros címke kiállító és rendezvénytér tervezője dolgozom 30 éve. Egy ötletmintát is mellékelek, mely utal az elképzeltekre és kiinduló alap lehet a végül közösen kialakított termékcímke grafikai arculatához.

A „DIÓSGYŐRI GÓHÉR BORNAPOK” (bármelyik ajánlott rendezvény márkanév lehet) alkalmas országos, hagyományteremtő, helyi történelmi kulturális és gasztronómiai gyökerekre épülő látványos attrakció alapjaként látogatókkal fizető fogyasztói célcsoporttal megtölteni a revitalizált Diósgyőr várának tereit csatolt helyszíneit! A Góhér bor, mint a rendezvény helytörténeti eredetbora a rendezvény minden pontján elérhető lehet mind lédig, palackos, esetleg könnyű fröccsök formában a középkori ételeket, zárt és szabadterű látványkonyháiban!

Nagy Lajos király, felesége Erzsébet, és lányuk Mária királynő tovább növelték a pálosok gazdagságát, amit ők elsősorban a malomipar, a gyümölcstermesztés, a haltenyésztés meghonosítására és fejlesztésére fordítottak. Munkájuk nyomán lett Győr a szőlészet,

gyümölcsös, diós kertjeivel Diósgyőrré. A rendezvény ötlete összekapcsolja a Pálosok diósgyőri

jelentőségét a középkori lovagvár fénykorát, a kor egyik jellemzően termelt, kedvelt bortípusát, a vulkáni avasi és löszös diósgyőri talajösszetételen termesztett magyar ősszőlő filoxéra előtti hagyományait. A Góhér vesszőket mai napig a Hegyalján szaporítják, a Tokaji Aszú egyik ősi összetétele volt és a filoxéra járvány előtt a magas minőségű fehérborokat készítették belőle. Mind az Avason, és a diósgyőri pálosok szőlészetében zászlósbort adott.